A Marfa-f�ny

1883-ban egy fiatal tehen�szleg�ny furcsa, vibr�l� f�nyeket vett �szre, mik�zben szarvasmarh�kat hajtott �t a texasi Paisano-h�g�n. Azt hitte, apacs indi�nok t�zeit l�tja, �s m�s telepeseknek is sz�lt, akik igazolt�k, hogy �k is l�tt�k. �vekkel k�s�bb �jra megjelentek. Sz�mos cowboy l�tott t�ncol� f�nyeket 1919 nyar�n. Annyira �rdekelte �ket, a jelens�g, hogy �t is lovagoltak a hegyeken, hogy megtal�lj�k a f�ny forr�s�t. A Marfa-f�ny, mely a legk�zelebbi v�rosr�l, a texasi Marf�r�l kapta nev�t, az�ta is gyakran megjelent, sokan l�tt�k, de mil�t�t mindm�ig hom�ly fedi. A II. vil�gh�bor� alatt a k�zelben gyakorlatoz� pil�t�k megpr�b�lt�k a leveg�b�l megtal�lni a forr�s�t, de sikertelen�l. Napjainkban a f�ny turista l�tv�nyoss�g lett, �s a texasi rend�rs�g megfigyel�pontot hozott l�tre az aut�val �rkez�k sz�m�ra. Sokf�lek�ppen pr�b�lt�k magyar�zni a f�nyek ok�t. A magyar�zatok k�zt szerepel, hogy a f�ny elektrosztatikus kis�l�sek eredm�nye, vagy hogy mocs�rg�zok okozz�k, s�t egyesek szerint aranyat keres� spanyol szellemkaton�kr�l van sz�. A legelfogadottabb n�zet, hogy a f�ny d�lib�b, amit a felsz�ll� meleg leveg� �s a leereszked� hideg leveg� okoz. Az feler�s�ten� a messzir�l j�v� f�nyeket, �s olyan �rzetet keltene, mintha mozogn�nak